A kötött anyag hurkolt szerkezete és szálösszetétele dönti el, hogy fürdőruhához, fehérneműhöz vagy sportruhához való-e a kelme, a nyúlás és a tartósság pedig szabásnál is számít.
Melyik kötött anyag való fürdőruhához, fehérneműhöz vagy sportruhához?
Egy varroda, amely tavaszra fürdőruhát készít, nem ugyanazt a kelmét rendeli, mint az, amelyik futónadrágot varr, pedig a polcon mindkettő hasonlóan rugalmas jerseynek látszik. A különbséget részben a kötött anyag hurkolt szerkezete magyarázza, részben a szálösszetétel. A hurkolás miatt a kelme magától is nyúlik és visszaalakul, a hurkok közötti légrések pedig szellőzést adnak neki. Ha a szálak közé elasztánt is kevernek, a visszaalakulás határozottabb lesz, és a ruha tovább megtartja a formáját.
Fürdőruhához általában poliamid-elasztán keverék való, mert jól viseli a sós vizet, a klórt és a napolajat, és gyorsan szárad. A fehérneműnél a puha tapintás és a vékony, mégis formatartó szerkezet számít, hiszen a kelme egész nap közvetlenül a bőrön marad, a szélein pedig gumipertli fut. Sportruhánál és táncruhánál a négyirányú nyúlás és a nedvességelvezetés a döntő, ezt jellemzően poliészter vagy poliamid alapú kelmék adják. A pamutjersey ezzel szemben a pólók, a babaruhák és a hétköznapi viselet területén erős.
Milyen szempontok alapján válasszon az ember kötött méterárut, és mire figyeljen a kelme tulajdonságainál?
Vásárláskor az első kérdés a nyúlás: azt kell megnézni, hány százalékkal húzható szét kereszt- és hosszirányban, és mennyire tér vissza eredeti méretére. A kötött anyag nyúlása irányonként eltérhet, ezért a szabásnál a nyúlás irányát a ruhadarab legfeszesebb pontjához érdemes igazítani. Az anyagsúly is számít, amelyet négyzetméterenkénti grammban adnak meg: a könnyebb kelme jobban simul a testre, a nehezebb testesebb, és kevésbé engedi át a fényt. Világos színeknél érdemes megfeszítve a fény felé tartani a mintát, mert fürdőruhánál és fehérneműnél az áttetszés a kész darabon derül ki a legkellemetlenebbül.
A tartósságról három dolog árulkodik: bolyhosodik-e a felület, tekeredik-e a kelme széle, és mennyit zsugorodik az első mosáskor. Ezért érdemes a mintadarabot úgy kimosni és kiszárítani, ahogyan a kész termékkel is bánnának, mielőtt nagyobb tételt szabnak. A kelme mellett a kellék illesztése is szempont: a pertli szélessége, a vállpánt rugalmassága és a cérna fajtája együtt dönti el, hogy a varrás követi-e az anyag mozgását.
Így segít a Szakatex: budapesti raktárkészlet és olasz-török import
Ami a készletet illeti, a Szakatex adatai szerint a cég 2001 óta forgalmaz kötött, elasztikus méterárut, budapesti raktára több mint 600 négyzetméteres, benne több ezer termék és több száz szín van készleten, a szállítás pedig anyagfajtánként 10 métertől indul. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a sikeres tételből az utánrendelés ugyanabból a raktárból megoldható, nem kell új beszállítót keresni. A kelme mellé a kellék is rendelhető: gumipertli, vállpánt, kapocs, merevítő, melltartó szivacs és kosár, valamint cérna, cipzár és gomb. Az anyag és a hozzá illő kellék egyetlen szállításban érkezik, így a varrodának nem kell több szállítmányt összehangolnia.
Az anyagot a Szakatex kizárólag olasz és török gyártóktól hozza be, a beszállítók között a Carvico, az Aydin és az Örme is szerepel. A cég importőrként dolgozik: a méterárut nem maga gyártja, hanem válogatja, és Budapesten tartja raktáron. A Gyömrői úti raktárban az anyagot vásárlás előtt kézbe lehet venni, színkatalógust is lehet kérni. Helyben is lehet vásárolni, ami azoknak hasznos, akik a nyúlást és a tapintást nem képről akarják megítélni.
Gyakori tévhitek a kötött méterárutípusokról és az anyag előnyeiről
Az egyik legmakacsabb tévhit szerint a kötött kelme előbb-utóbb úgyis kinyúlik és kibolyhosodik. A valóságban a tartósság a szál minőségén, a kötés sűrűségén és az anyagsúlyon múlik, nem azon, hogy az anyag kötött-e. Hasonlóan gyakori feltevés, hogy a kötött anyag rugalmasságát kizárólag az elasztán adja. A hurkolt szerkezet önmagában is nyúlik, az elasztán a visszaalakulást javítja, és a nyúlás mértékét növeli.
Sokan azt hiszik, hogy ami nem gyűrődik, azt nem kell gondosan kezelni, pedig a mosási és szárítási előírás a kötött méterárunál is számít, különösen elasztántartalomnál, magas hőmérsékleten. Az is előfordul, hogy a vastagabb kelmét tartják tartósabbnak, miközben a sűrű szerkezetű, vékony fürdőruhakelme gyakran jobban bírja a terhelést, mint egy laza, nehéz jersey. A természetes rost sem minden célra jobb: a pamut kényelmes fehérneműnek és pólónak, de sportnál megtartja a nedvességet, a poliészter pedig gyorsabban szárad. A típusnevek is megtévesztők lehetnek, mert a jersey, az interlock, a rib vagy a piké a kötésmódot jelöli, a szálösszetételről önmagában nem mond semmit, ezért mindkettőt érdemes ellenőrizni.