Mit gondolunk a cigany viccekről?

Cigany viccek

Ott, ahol több nemzetiség él egymás mellett, az emberek tudják, hogy melyik népcsoporthoz tartozó embereknek mi a jellegzetességük, mi az, amit másképpen csinálnak. A magyarok sokak szerint pesszimisták, a németek precízek, a romákra pedig gyakran azt mondják, hogy elég dörzsöltek. Természetesen ezek olyan tulajdonságok, amik nem feltétlenül egy adott népcsoportra jellemzők, és gyakran előfordul az ellenkezője is, mégis olykor szeretik az emberek egy kicsit felnagyítani őket, kiparodizálni, viccet űzni belőlük.

Gondolatok a cigany viccekről

A legtöbbször nincs mögötte semmilyen rossz szándék, lenézés, vagy előítélet, egyszerűen csak jól esik az embernek néha egy kicsit nevetni, kikapcsolódni, humorral tekinteni arra is, ami néha problémát okoz. Ezek a viccek, például a cigany viccek általában társaságban kerülnek elő, nem ritkán pont az adott nemzethez tartozók között. Ilyenkor aztán szó szót követ, mindenkinek eszébe jut egy poén, amit hallott valakitől vagy olvasott valahol, és rövid időn belül hatalmas jókedv kerekedik. Vannak olyanok, akik ezt sértőnek találják, mert azt érzik, hogy ez annak a bizonyos népcsoportnak a lenézését jelenti, hogy gúnyt űznek belőle, pedig normális esetben ez nem jelent többet egyszerű poénkodásnál. Ha mindent olyan komolyan, szó szerint venne az ember, akkor tulajdonképpen mindig volna, amin búsuljon, és keserű emberré válna, nem lenne lehetősége és ereje előre haladni. Szükség van arra, hogy néha a negatív dolgokra úgy tekintsen, hogy eltávolodik tőlük, és kivonja magát a hatáskörükből.

Persze nem lehet mindig ezt tenni, mert akkor felelőtlenség következne belőle, de azért olykor szükség van rá. A jó cigany viccek nem csak például a magyarokat, hanem a magukat a cigányokat is megnevettetik. A humorérzék tulajdonképpen egy ajándék, ami kell a mindennapokban a derűhöz, a jókedvhez, ahhoz, hogy a nehézségeket át lehessen vészelni, az optimizmust meg lehessen őrizni. Akinek megadatott, az legyen hálás érte, akinek nem, az próbálkozzon, hátha lassan ráérez az igazi jó poénok ízére!