A versek hozzátartoznak a kultúránkhoz, személyes műveltségünkhöz. Iskolai éveink alatt megismerkedünk a legnevesebb költőkkel, a legfontosabb versekkel, és ezek között megtalálhatjuk azokat, amelyek a leginkább megszólítanak bennünket és közel állnak hozzánk. Ritka az az ember, akinek nincs kedvenc költője és verse. A legtöbben a számukra legkedvesebb sorokat kívülről el tudják mondani, és minden alkalommal újabb szépségeket fedeznek fel bennük.
Átírt versek világa
Pótolhatatlan élmény, amikor egy költemény olvasása során azt érezzük, hogy az rólunk szól, a mi kimondatlan, eddig meg nem fogalmazott érzéseinket önti szavakba. Ilyenkor kicsit elszakadunk a mindennapi, a földi dolgoktól, és sikerül egy kicsit a lelkünkkel, az igazán lényeges dolgokkal foglalkoznunk, új erőt merítenünk. A komoly verseken kívül azonban vannak átírt versek is, amelyekre ugyanolyan szükség van, mint az irodalomnak előbb említett gyöngyszemeire. Hogy miért van ezeknek is létjogosultságuk? Azért, mert néha az elménknek is fel kell üdülnie. Le kell tennünk a szellemi terheinket, problémáinkat, és át kell engednünk magunkat a jókedvnek, a nevetésnek, meg kell látnunk a mindennapi dolgok vicces oldalát is. Ha mindent komolyan veszünk, és szigorúan ragaszkodunk a szabályokhoz, egy idő után komorrá válunk, és nem látjuk meg azt, ami különleges, egyedi, formabontó.
Az átírt versek segítenek más szemszögből szemlélni a világot, a rideg valóság mögött meglátni a mosolyra fakasztó részleteket is, az egyértelmű, nagykönyvbe beírt dolgok mögött a humor forrásává váló apróságokat. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ezeknek a verseknek nélkülözniük kell az esztétikumot, az irodalmi értéket. Az igazán jó átírt versek megmaradnak egy határon belül, nem sértőek és nem ízléstelenek. Egy hosszú, nehéz nap után nagyon jól esik egy jóízűt nevetni, viccelni. A komoly, fontos kérdéseket is könnyebb úgy megoldani, vagy legalábbis kezelni, ha derűsek vagyunk, és pozitívan állunk hozzá. Engedjük el néha magunkat, és hagyjuk, hogy az átírt versek könnyedségükkel, humorukkal hatalmukba kerítsenek!